Érdekes elemzést tett közzé az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) a török lakáspiaccal kapcsolatban, melynek legmeglepőbb eredménye, hogy a járvány alatt is virágoznak a lakástranzakciók Törökországban, ráadásul Magyarországgal összevetve a lakásépítésekben is jelentősen jobbak a számok.
Negyedévente rendszeresen bemutatjuk a budapesti újlakás-kínálatot, ami kerületi bontásban ismerteti az aktuális fejlesztéseket és az árakat. Ezúttal azonban nem Budapestre voltunk kíváncsiak, hanem a nagyobb vidéki városokban néztünk körül, ahol az Otthon Centrum számításai segítségével hasonlítottuk össze az árakat.
Az 5 és 27 százalékos újlakás-áfa egy igen érdekes árazási helyzetet teremtett a hazai újlakás-piacon. Egyszerre voltak és még vannak is jelen a két különböző mértékű áfával értékesített lakások, ami eddig a gyorsuló árnövekedéses környezetben inkább azt eredményezte, hogy a relatíve olcsó 5 százalékos áfás projekteket árazták fel a 27 százalékosokhoz. Most azonban fordult a kocka. A lakásár-emelkedés megtorpanása ismét átárazásokat eredményezett, ám most már egyre több lakóprojektben nem felfelé, hanem lefelé korrigálják az árat a fejlesztők. Van, ahol az akciók miatt lett kisebb az ár, máshol konkrétan más árcédulát kaptak egyik hónapról a másikra a lakások. Utána jártunk, hogy hol volt a legtöbb átárazás és mi állhat a háttérben.
Közel félmilliárd forint a különbség a legdrágább és a legolcsóbb budapesti új lakás ára között a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatbázisa alapján. Ha a fajlagos számokat nézzük, a legdrágább lakás egy négyzetméterének az árából, 6 extra négyzetmétert is vásárolhatnánk a lista legolcsóbb lakásában.
Tegnapi cikkünkben elmítettük, hogy az új lakások áremelkedése a téli hónapokhoz képest megállt Budapesten, most viszont kerületenként is megnézhetjük, hogy milyen változások mentek végbe az árakban az elmúlt hónapokban. A legdrágább 1,97 millió forintos négyzetméterárral az V. kerület lett, míg a legolcsóbb továbbra is a XXIII., ahol most először lépte át a 600 ezer forintos szintet a négyzetméterár.
Kijött a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport, amely negyedévente mutatja be a fővárosi újlakás-piacot. A 2019 tavaszi számok alapján a fővárosban az új építésű lakások áremelkedése megállt: míg télen 900 ezer, addig tavasszal 899 ezer forintot kellett fizetni egy átlagos budapesti új lakás négyzetméteréért.
Ha újlakás-építésről és a lakásállomány megújulásáról van szó, sokszor előkerül a 40 ezres szám, vagyis, hogy évente Magyarországon ennyi új lakásnak kellene megépülnie, ha elfogadjuk, hogy 100 év egy lakóingatlan életciklusa. Hosszú évek óta, tavaly építették a legtöbb új lakást, több mint 21 ezret, ami még így is csupán fele lenne a bűvös 40 ezres számnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy ennyire gyengén teljesített még a csúcsidőszakban is a magyar piac, vagy az állomány megújulása annál bonyolultabb, minthogy csupán egy számra támaszkodjunk a kérdésben.
Az elmúlt napokban-hetekben több helyen is megjelentek elemzések, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet, illetve az általa okozott válság hatására középtávon csökkenhet a lakások ára. Az új építésű lakásokra azonban külön senki nem tér ki, pedig ezeknek a piacán egészen más folyamatok indultak el.
A következő hetekben egy átfogó cikksorozat keretében mutatjuk be 10 ingatlanpiaci elemző és több mint 40 ingatlanértékesítő véleményét arról, hogy mit gondolnak a koronavírus miatt kialakult helyzet lakáspiaci hatásairól. A sorozat első részeként az új építésű lakásokat nézzük meg a Budapesti Lakáspiaci Riport elmúlt 4 évben közzétett adatai alapján. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik budapesti kerületben drágultak legnagyobb mértékben az új építésű lakások és mi szól a további áremelkedés és mi a csökkenés mellett.
A legfrissebb újlakás-piaci adatokból nem csupán az derült ki, hogy mennyivel drágultak Budapesten az építés alatt álló, vagy nemrégiben befejezett lakások, vagy hogy mennyi az új átlag négyzetméterár az egyes kerületekben, hanem az is, hogy mennyien vásároltak 2019 decemberében - vagyis az 5%-os áfa melletti időszakban - és mennyien 2020 első két hónapjában, amikor már egyszerre voltak jelen a piacon 5 és 27%-os ingatlanok.
A legfrissebb adatok alapján 946 ezer forint volt Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 2019 és 2020 téli hónapjaiban és összesen kilenc olyan kerület volt, ahol az átlag négyzetméterár meghaladta a teljes Budapestre vonatkozó értéket. Mutatjuk, melyik kerületben, milyen áron lehet most új lakást kapni.
Év elején többször próbáltuk megbecsülni, hogy mekkora áremelést okozott a 27 százalékos lakásáfa az új lakások piacán, most viszont megjelent a téli hónapokra vonatkozó Budapesti Lakáspiaci Riport, amiből pontosan kiderül, hogy mekkora is volt a változás. Az adatbázis közel 24 ezer lakást tartalmaz, amelyek olyan fejlesztésekben találhatók, ahol 2019 negyedik vagy 2020 első negyedévében legalább egy szabad lakás elérhető volt.
Nemrég írtuk meg, hogy az egy évvel korábbi 100 milliárd helyett 2019 utolsó negyedévében már csak 50 milliárd forint volt a fejlesztők által elindított lakóprojektek összértéke. Ennek kapcsán a legnagyobb fejlesztőket kérdeztük meg, hogy a 27 százalékos lakásáfa bevezetése óta mit tapasztaltak eddig az árak és kereslet alakulásában és mire számíthatunk a jövőben a lakásfejlesztések számának tekintetében.
Jelentősen befolyásolja az ingatlanok árát az elrendezés, a berendezés variálhatósága, a benapozottság, valamint az épületen belüli elhelyezkedés. A Takarék Index elemzőinek vizsgálata szerint ezek a szempontok hatottak a fejlesztések trendjére az elmúlt években a fővárosi lakásépítéseknél: csökkent az adott szobaszám melletti lakásméret, a magasabban található lakásokat drágábban lehetett eladni, az erkély vagy terasz pedig szinte már elengedhetetlen része egy új ingatlannak.
Elérte legmagasabb pontját a XIII. kerületi Metropolitan Garden lakópark, a fejlesztés mögött a LIVING anyavállalata, a WING Zrt. áll, a cég közleménye szerint a lakópark átadása a terveknek megfelelően 2020 utolsó negyedévére várható.
2019 második felében még érezhetőbbé vált a fővárosi újlakás-piac – első félévben már tapasztalható – visszaesése a korábbi évekhez képest. A tavalyi év egészében 30 százalékkal csökkent a forgalom, az újonnan piacra kerülő kínálat pedig 20 százalékkal maradt el a 2018-as évitől. Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe alapján, bár a piac nem fagy be, tartósnak ígérkező konszolidáció látható a megelőző évek szárnyalása után.
Sokan találgatták tavaly, hogy vajon a 2018 novembere után engedélyt kapott lakásfejesztések esetében mekkora áremelkedést okoz az idén január 1-jétől 27 százalékra visszaemelkedett lakásáfa. Voltak, akik úgy gondolták, hogy a lakásfejlesztők az áremelkedés egy részét átvállalják majd, míg mások úgy vélték, hogy akár a 22 százalékpontos különbség egészét a vásárlókra háríthatják. Az év eleji első tapasztalatokat néhány budapesti projekt példáján keresztül mutatjuk be.
Budapesten a most épülő új lakások átlagos alapterülete 64 négyzetméter. Az egyes kerületek között azonban akárcsak az árakban, a lakások méretében is nagyok a különbségek. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa alapján azt néztük meg, hol épülnek Budapesten a legnagyobb és hol a legkisebb lakások.
Lassan elérjük az egymilliós lélektani határt a budapesti új lakások kínálati négyzetméteráránál, egy negyedévvel korábban még 900 ezres átlagról számoltunk be, idén év végére ez az érték 930 ezer forintra emelkedett a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisában szereplő adatok alapján. Ahogyan korábban is, a kerületenkénti eltérés megmaradt, a belváros és a budai belső területek viszik a prímet, ezek közül néhány már megközelíti, vagy át is lépi az 1,8 millió forintos átlagot.
Ősszel a nyárinál lényegesen több eladó új lakás jelent meg a piacon. A hirdetési árak emelkedtek, azonban a fizetési konstrukciókhoz kötött kedvezmények általánossá váltak. Az őszi piac így némi élénkülést hozott a nyárhoz képest, de összességében mindez a lassuló lakáspiaci trendbe illeszkedik - derül ki a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport elemzéséből.
Az Európai Unió november 22-ét nevezte ki az Európai Füstérzékelők Napjának.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Moszkva igyekszik akadályozni a fegyverszállítmányokat.
Ez ritka kombináció, de ma megtörténhet.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
